2012. május 2., szerda

Ágyasaim... :))

Egyre szaporodik a számuk és a rájuk fordított idő.

Kezdetben csak reggel csináltam és tényleg csak néhány percig.
Aztán az ébresztő nélküli,  spontán felkeléseknek köszönhetően egyre több időt kerítettem a gyakorlatokra.
A boldogsághormonok meg csak termelődtek.
Ugyan az adrenalin is amiatt , hogy ki ne csússzam miattuk az időből, ne "sérüljön" a reggeli rutin (evés, zuhanyozás...) és ne késsem el a dolgozóból.

Szükségem van rájuk!
(Nem a hiúság hajt / vagy az is? :) /.
Megvédenek "kisgonosztól". Pedig próbálkozik ám! )
 Pompásan indul velük a nap.
Fittnek, erősnek érzem magam és nagyon jó kedvre hangol.

Egy idő után úgy éreztem, estére is kellene néhány ágyas, de nem a reggeliek.
Újak legyenek, máshogy, másképp hassanak.
Jöttek, láttak, győztek: fantasztikusan alszom utánuk!

Egyre azért nagyon ügyelek:  két egymást követő  reggel/este ne legyenek  ugyanazok!
Ne unjam meg, változatos legyen!

Nektek is sok szeretettel ajánlom!

Figyelem: mindenféle tudatmódosító szer ( gyógyszer, alkohol, energiaital, kábítószer...) használata szigorúan TILOS!
 Egyrészt, mert árt! Nagyon!
Másrészt, mert nem fogsz emlékezni arra, mikor melyik ágyasod jön, nem fogod tudni megjegyezni a gyakorlatsorokat,  pedig az tényleg fontos.

A tőlük kapott boldogság valódi, bármikor átélhető, vidáman agyalhatsz rajta napközben is, nem ártasz vele senkinek és kedvtelve nézegetheted magad a tükörben. :)