2014. július 19., szombat

Varázsigém ( 92. )



Volt egy apró nőcske, konyhában időzött,
és a nagy melegben rosszul lett a gőztől.
Csak így történhetett, hogy dalolni kezdett...

"Nincsen kocsim, sem nyaralóm,
ijjujujujuju,
nem vagyok csak panellakó,
hoppondáré hopphopphopp,
jelzálog és ökoprogram
ijjujujujuju
a lelkemet nagyon nyomja
hoppondáré hopphopphopp
a nadrágom szakad, lyukad
ijjujujujuju
nagyon trendi, jól is mutat
hoppondáré hopphopphopp
nem irigylem, nem is bánom
ijjujujujuju
ki hol nyaral majd a nyáron
hoppondáré hopphopphopp
jó könyveket olvasgatok
ijjujujujuju
lent, a játszótéri padon
hoppondáré hopphopphopp
nem agyalok értékrenden
ijjujujujuju
bár valljuk be: kitekertek
hoppondáré hopphopphopp
csinos nőért jól fizetnek
ijjujujujuju
keveset ér már a szellem
hoppondáré hopphopphopp
hajam őszül, nem festetem
ijjujujujuju
a jövőmet tervezgetem
hoppondáré hopphopphopp
nem volt soha sok a bérem
ijjujujujuju
nyugdíjasként hogyan élek?
hoppondáré hopphopphopp
az Istenben mindig hittem
ijjujujujuju
meg is kérem: most segítsen
hoppondáré hopphopphopp
ne szoruljak soha másra
ijjujujujuju
terhemet ne publikáljam
hoppondáré hopphopphopp
nem képeztem tartalékot
ijjujujujuju
sajnálom, nincs hagyatékom
hoppondáré hopphopphopp"

... és a nóta vége rosszabb,  mint a kezdet:
kifutott a krumplileves, az ebédnek annyi,

ujjujujujhopphopphopphopp 

miért kellett mulatni...