Varázsigém ( 61. )

Amikor elfelejted, hogy te vagy a néző,
amikor úgy érzed, a darab köréd épült,
mert benne élsz,

amikor te vagy a macska, a veréb, a virág
vagy valamelyik százlábú,

amikor nevetsz és sírsz, mint aki "meggárgyult"

és micsoda rendezés,
micsoda díszlet,
micsoda történet, melyet Ulickaja-Kolozsi írt meg...

az ilyen csodáért érdemes élni,
a hétköznapok után bábokat,
ILYEN darabot nézni,
ahol elfelejtem, én vagyok a "néző" ,
mert benne élek magam is végig és végül.