2016. augusztus 22., hétfő

Mit tennék, ha...

... én lennék az, akit a kitüntetés érdemtelenül eltalált?

Át sem vettem volna vagy visszaadnám.

Persze csak akkor, ha (f)elismerem, hogy rombolóan
szélsőséges, rasszista, cigánygyűlölő, antiszemita,
náci eszméket valló személy vagyok.

De nem ismerem se fel, se el.

(Hány alkoholista, drogos vagy elmebeteg ismeri fel, hány vallja be,
 hogy alkoholista, drogos vagy elmebeteg?
Nagyon kevés.
Olykor van, aki mégis, és segítséget kér, mert kényszergyógykezelés már régóta nincsen.)

Ott tartottam, hogy nem ismerem se fel, se el.

Azt gondolom, trendi vagyok:
csak azt mondom, amit gondolok és úgy, ahogy az manapság dívik.
Káromkodva, mocskos szájjal, dühödten, gyűlölködve, kirohanva, fröcsögve.
Mindig van, akinek tetszik, mert voltak, vannak, lesznek akik imádják a botrányt,
az igazságtalanságot, az embertelenséget, a kirekesztést...
AGGASZTÓ!

Nem ismerem a kitüntetésben érdekelt személyt.
A munkásságát sem, csak az innen-onnan kiragadott, tőle származó idézeteket.
Azok 
- nem tetszenek!
- nem értek vele egyet!
- nem vállalok velük semmilyen közösséget!

Ám, ha én lennék az, aki valóban munkája elismeréseként kap díjat, kitüntetést,
mondják bátran, hogy gerinctelen vagyok, akkor nem adnám vissza!

Költözzem el, mert lakik pár ember a lakótelepen, akinek más a véleménye,
rossz a modora, nem szimpatikus (mondhatni: ránézni sem szeretek)?
Nem. Nem költözöm el.
Nem vállalok vele semmilyen közösséget!

Adjam vissza a diplomámat, mert én vért izzadtam, míg a másik
vett egyet, kártyán nyerte vagy talpat nyalt érte?
Nem, nem adom vissza!
Nem vállalok vele semmilyen közösséget!

Ne menjek a Napra, mert az egyformán süt jóra és rosszra is?
Ne vegyek levegőt, mert a gyűlölködők, gonoszak is vesznek?

Mitől közösség a közösség, amihez szeretnénk vagy éppen nem akarunk tartozni?
Attól, hogy ő is azt a díjat kapta, amit én?
Nem, nem attól leszünk azok!

Ha igazuk van, hallassák hangjukat,
írjanak tiltakozó levelet is akár ,
de Önök, akikről egykor szintén azt gondolták, hogy megérdemlik, megdolgoztak érte
ne adják vissza, legyenek büszkék önmagukra és a lovagkeresztjükre!


Utóirat:

Közösséget vállalok mindazokkal, akiket végtelenül elszomorít,
hogy megint árnyék vetült ünnepünkre,
hogy újra megosztottak vagyunk/leszünk,
hogy ismét kettészakad Magyarország - most a díj-ügy kapcsán.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése