A pohár, még mindig nem "csak" pohár...
Az ember még mindig nem "csak" ember...
Nem múlt el az örömvágy...
Tudom, miért ébredtem, miért ébredek...
Még mindig történnek meglepő dolgok...
Életcélom még mindig van és még tiszta...
Az élet érdekes és gyönyörű...
Nem felejtettem el, ki vagyok, honnan jöttem, merre tartok és azokat sem, akik ezen az úton végig velem voltak...
Nem felejtem el azokat sem, akik már nem lehetnek velem...
Gyerekeimmel és a Barátaimmal még mindig jelbeszédek nélkül kommunikálunk, akkor is, ha az, amit mondunk, néha fáj is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése