2010. december 8., szerda

Gyuri levele

Gyuri már régi barátom.
Ott volt a S.A.H. születésénél. Drukkolt, támogatott, zenét válogatott nekem, olvassa a blogot és eljár az órákra, amikor csak teheti.
Mindig kikérem a véleményét, az órákról is, a blogról is.
Tegnap ezt a levelet kaptam Tőle:

"Drága Annamari!

Örülök is, meg szomorú is vagyok.
Örülök, mert van a blog, van a lehetőség, vagy Te ( fordított sorrendben :) )
Buta, aki nem él vele.
Elszomorít, hogy az emberek így állnak olyan dolgokhoz, amit nem próbáltak.
Saját bőrömön tapasztalom és, ha kell, bárkinek elmondom, hogy sokszor a dolgok nem azok, aminek látszanak.
Kívülről nézve semmiségnek tűnik az ide-oda mozgás?
Meg lehet próbálni.
Én, aki rendszeresen járok edzésre és úgy érzem, fitt vagyok, még én is "találtam" olyan izmokat, amikről nem is tudtam, hogy vannak.
Túl azon, hogy lelki békével megyek el Tőled.
Az egész napi rohanás, a stressz, a gondok után annyira, de annyira jó ott lenni, kicsit más dimenzióba repülni és kikapcsolódni.
Te tudod, milyen gondokkal küzdök.
Legfőképpen az első alkalommal fájt a szívem.
.............. miatt.
Tudod, miért?
Nem a hiánya miatt, hanem azért, mert egész végig arra gondoltam, de jó lenne elmondani, hova járok, mit csinálok és elhívtam volna őt is.

Amikor utoljára beléptem, láttam, hogy a két fiatal lány összenézett, nem tudták mire vélni, hogy én mit keresek ott.
Összenéztek és nevettek.
Nem érdekelt.
Mert magam miatt mentem.
Mert jó.
Ha lesz egy összeszokott társaság, akkor már a társaság miatt is megyek.
És mindentől függetlenül Miattad.
Mert olyan erőt adsz, olyan kisugárzásod van, olyan lelkesedéssel "vezényelsz", hogy abból csak tanulni lehet.
Repkedsz mint egy pillangó, és olyan átéléssel csinálod, hogy az tananyag lehetne.
Pedig tudom, hogy Neked is ezer és ezer gondod van.
Újra és újra talpra állsz.
Nem hagyod magad.
Ezért (is) szeretlek annyira.

Köszönöm a lehetőséget, hogy járhatok!
Amikor csak tehetem, menni fogok. MERT JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ!

Ami a véleményem a blog második részéről: csak sajnálni tudom a lányt.
Nem tudja, mit hagy ki.
Ha lenne egy kis akaratereje, legalább megpróbálná.
A blog első részével teljesen egyetértek.
Ha valami ingyen van, az gyanús, az nem kell.
Mert itt tenni kell érte.
Az embernek - magáért.
Ha INGYEN osztogatnának dvd-ket, az kellene, mert azt csak el kell venni.
Agyat nem lehet "csak úgy" kapni.
Azért is dolgozni kell.
Aki egy kicsit is gondolkodik, érti az üzenet lényegét és él a lehetőséggel.
Bocsánat, ha kicsit hosszú lett, de ezt muszáj volt megírnom.

És köszönöm, hogy vagy!

Puszillak: Gyuri "

4 megjegyzés:

  1. Köszönöm Gyuri ezt is és azt is, hogy a Parátom vagy!
    Én is szeretlek!
    Holnap S.A.H. - várlak!

    VálaszTörlés
  2. Igazán nincs mit, ez azt hiszem kölcsönös!:)
    Igyekszem ma, és bent találkozunk.
    Puszi: Gyuri

    VálaszTörlés
  3. Tegnap, 2010. december 9-én ismét egy remek hangulatú estét töltöttem a S.A.H.-ban.
    Lent voltunk a tornateremben, aminek olyan más feelingje volt mint fent a tanteremben.
    Valahogy azt éreztem, mindenki sokkal felszabadultabb volt.
    A hely sokkal nagyobb volt, kényelmesen elfértünk, és a nagy vastag szivacs meg egyenesen élvezet volt, hisz jobban ment a földi gyakorlat rajta, mint a kemény padlón (vékony szőnyegen).
    Edzésről mentem, mégis felüdülés volt, hisz átdolgoztunk ismét olyan izomcsoportokat, ami megint csak új volt.
    Rá kell döbbennem, tanulni kell még az életben rendesen, viszont ha ilyen jó a mester, akkor ott gond nem lehet.:)
    Nagyon jók a zenék, hazafelé nem kellett betennem az mp3-at, mert egész estig a fülemben csengett az egyik szám.
    Csak úgy, mint a "cicahááát, kutyahááát":))
    Köszönöm Annamari!

    VálaszTörlés
  4. Én is nagyon jól érzem ám magam az órákon, mert azt csinálhatom, amit szeretek, és ott vannak közben a barátaim
    is! :)

    Amíg nem találkozunk, addig is cicahát és kutyahát, ülve, állva, mert nagyon jót tesz a tartásnak és ott segít kilazulni, ahonnan az izolációk elindulnak.

    Ölellek: Annamari :)

    VálaszTörlés