2015. augusztus 23., vasárnap

Varázsigém ( 118. )

ezt a kört már
lefutottuk,
ez a játszma
kipipálva,
távolodsz,
majd közelítesz,
megölelsz és
újra támadsz,
megint ellöksz
mit csináltam?
szemedben
meg ott a bánat..
ma szeretsz,
holnap mégse,
reményt adsz,
visszakéred,
megígéred,
elfelejted,
szóvá tenni?
Isten mentsen!
ma haragszol
- ugyan miért? -,
mit gondolsz:
ebből ki kér?
mindig újra
körbe-körbe,
és ez így lesz
mindörökre....?
úgy táncoljunk,
ahogy fütyülsz,
örüljünk,
mert éppen
örülsz,
fejecskédet
simogassuk,
mert éppen
bal lábbal
keltél fel,
tűrjük jól
a haragodat,
hallgassuk a
panaszodat,
igyuk minden
szavadat s
bólogassunk
hozzá
lelkesen,
akkor leszünk
a szívednek
kedvesek,

annyit mondok:
nőj fel, gyerek,
harag ez
már, nem
félelem mi
bennünk dúl,
egyszer tele
minden pohár
s túlcsordul...
Az ember
egy idő után
tehetetlen
s elfordul,

mert ezt a kört
már lefutottuk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése